Szétvált hasizmok

márpedig nincsenek. Ami különösen annak fényében remek hír, hogy időközben megérkezett az USAból rendelt erre specializált torna DVDm (http://9monthslesson.blogspot.hu/2012/07/szetvalt-hasizmok-fyi.html). Még nagy pocakkal azért tetszett igazán ez a DVD, mert nemcsak a szétvált hasizmokra tartalmaz speciális gyakorlatokat, de a többi szülés utáni tornával szemben ezt már két héttel a szülés után is el lehet kezdeni, nem kell kivárni a hatot. Így utólag majd olyan hasznos, mint négy órával a szülés előtt szülészet könyvet vásárolni, bár ez szállítással együtt is olcsóbb volt és legalább már lekerült róla a fólia.

Nyilván nem kezdtem el. Sem két hét, sem hat hét elteltével. Mára viszont győzött a lelkiismeret-furdalás, ezért először Krisztián és a DVD segítségével diagnosztizáltam, hogy a hasizmaim nem váltak szét, majd elindítottam a tornát. Orsikának jelentem, hogy kifejezetten izgalmas új hasizomgyakorlatokat tartalmaz, amit itthon még senkitől sem láttam. Azonban olyan lassan, hogy közben megnéztem egy gordonramsayshow-t, írtam vagy tíz e-mailt és ettem két szelet mandulatortát. Ez utóbbi megint Anyuci hibája, mert az ő tortája volt, csak sajnos az én hűtőmben. A második szelet végén felébredt a manócska, úgyhogy a torta és a torna második fele, na meg a nyújtás elmaradt. A jó hír, hogy így sem fájt semmim másnapra. A rossz hír, hogy így sem fájt semmim másnapra. Mert ki a frász akar úgy tornázni, hogy utána nem fáj semmije? Ha CSAK a tortákat fogyasztom, akkor sem fáj semmim, a súlyom így is ippeg 50 kg, tehát a motiváció egészen kérdéses. Azzal együtt, hogy bevallottan elítélem a genetikailag vékony hölgyeket, mert izomtalanok és szottyosak. Sajnos én nem vagyok genetikailag vékony, azonban a szoptatás hasonló érzetet kelt. A mérleg szerint nem hízol, de szép lassan apadnak az izmaid és dagadnak a zsírpárnák, úgyhogy vékony leszel és szottyos. Gusztustalan.

Szóval nincs más választás, mint:
opció1 tornázni
opció2 futni
opció3 beüzemelni Anyósom szobabiciklijét, ami egy véletlen folytán nálunk dekkol a garázsban
(opció4 rendbe rakni a garázst, hátha találok még egy lépcsőzőgépet is, az a kedvencem)

Opció2 kizárva, mert gyűlölök hidegben futni. Opció3 nem rossz, csak találnom kellene valakit, aki hajlandó nekem felcipelni a garázsból a vendégszobába, és helyette lehozni a Kék Fotel-t. A Kék Fotel-ről azt kell tudni, hogy egy teljesen jó állapotú, kifejezetten szép fotel, amiben másfél éve lassan nem ült senki. Egyetlen percre sem. Jobb napjain van benne húsz vasalatlan ing, rosszabb napjain még az sem. A Kék Fotel a legfeleslegesebb, legmagányosabb tárgy a háztartásunkban, de mint családtag, nem vihető le a garázsba. Miatta viszont nem fér el a szobabicikli, úgyhogy maradt opció1, a torna.

Olyan tornát kell keressek, ami bármikor megszakítható, tehát
1) nem szakadhat rólad csatakban a víz, hiszen ha neadjisten közbe jön egy hasfájás vagy bármi előre nem látható, akkor sanszos, hogy JNL érkezése előtt nem lesz időd zuhanyozni;
2) nem tartalmaz végzetesen sok ugrabugrát, hiszen bizonyos testrészeid elég igénybe vételnek vannak mostanában kitéve az etetések kapcsán, de azért jó lenne őket megőrizni az utókornak is;
3) visszaépíti a megfogyatkozott izomzatodat.

Ilyen tornát egyelőre nem ismerek, ha bárkinek van tippje (Orsi, szedd már össze magad!:) ), szívesen fogadom. Addig meg marad a hosszú farmer és a rövid ujjú póló. A bicepszeim rendben vannak, tíz hete szálkásítok, figyelve, hogy kis-közepes súllyal dolgozzak és csak az izomfáradtság utolsó utáni jeleire álljak meg pihenni.